Rezsimet kellene váltani a tanácsadók státuszának újrgagondolásával a magyar öngondoskodási piacon, mert tartós és folyamatos a lejtmenet az életbiztosításoknál 2008, a pénztáraknál 2011 óta – hívta fel a figyelmet nyitóelőadásában Kovács Zsolt miniszteri biztos a Portfolio Biztosítás 2024 konferenciáján.
Mozgalmas évet zár idén a magyar biztosítási és a nyugdíjpénztári piac, de talán még izgalmasabb esztendő elé néz. Az első lakásbiztosítási kampány és a Posta Biztosítók eladása után belevág a kormány a nyugdíjcélú megtakarítások reformjába is, várhatóan a biztosításközvetítők bevonásával, mert ahogy Kovács Zsolt miniszteri biztos fogalmaz, változások nélkül lehúzhatná a rolót a pénztári piac. Miközben egyébként a biztosítók helyzetét meglepően jónak látja: az extraprofitadó 2024 utáni megszűnésével „eljöhet a Kánaán”. A szakember mától nemcsak a biztosítási piac, hanem a hazai öngondoskodási megoldások fejlesztésért és társadalmi lefedettségének növeléséért is felel. Az állam Aegon és Union biztosítós kalandjának értelméről, a piaci kezdeményezések kormányzati fogadtatásáról és a márciusi lakásbiztosítási kampányról is kérdeztük őt interjúnkban.
A bankokhoz hasonlóan több állampapír vásárlásával szeretnék csökkenteni jövő évi adóterhelésüket a biztosítók, és az állam közreműködésével egy családvédelmi biztosítási csomag kidolgozására tettek javaslatot a kormánynak - jelentett be Erdős Mihály elnök a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) mai konferenciáján. A 2024. márciusi lakásbiztosítási kampányról a vezetői panelbeszélgetésében elhangzott: illene elérnie a váltók számának a 100 ezret, amiben a szakmának nagy szerepe lesz.
Mind a bevételek, mind az adókkal megtisztított profitabilitás szempontjából egészséges növekedést mutat a magyar biztosítási piac, a közvetítők számának csökkenése és az alacsony penetráció viszont jól mutatja a szektor kihívásait. Kovács Zsolt miniszteri biztos beszélt erről a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) esztergomi biztosításszakmai konferenciáján, amelyen Papp Lajos, a szervezet elnöke proaktív fellépést ígért a közvetítői szakma nevében.
A lakásbiztosítások februári reformja után a nyugdíjcélú öngondoskodás hazai rendszerének az újragondolásán dolgoznak a Gazdaságfejlesztési Minisztérium illetékesei. A szakmai szervezetek hét pecsét alatt őrzött javaslatai és a kormány elképzelései azonban információink szerint egyelőre nem értek össze, nincs áttörés. Pedig az idő sürget: nemcsak a társadalom rohamos elöregedése, hanem a nyugdíjcélú megtakarítások társadalmi jelentőségének egyre látványosabb eróziója is gyors cselekvésért kiált. Beszélgetést szervezünk a témáról szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciánkon, amelyen a reformok illetékesei is felszólalnak, érdemes regisztrálni a rendezvényre!
Két helyen is személyi változás történt az MFB igazgatóságában.
A magyar biztosítási és közvetítői szektor egyik legfontosabb éves eseménye zajlott le ma, a Portfolio Biztosítás 2023 konferencia keretében. Volt miről eszmét cserélni, hiszen nagy kihívások elé néznek a biztosítók az új pótadó és az állami konszolidációs törekvések, a kárgyakoriság és a kárinfláció növekedése, a háztartások pénzügyi kilátásainak romlása miatt. Megszólalt a kormány, az MNB és a piaci szereplők is annak kapcsán, merre kellene tovább menni, de az biztos, hogy sok még a kihívás.
Bár a magyar biztosítási rendszer stabil és válságálló, defenzív és a pénzügyi szektorban a lemaradók között van. Meg kell állítani a szektor erózióját, finomhangolásra és megújulásra van szükség – mondta el előadásában Kovács Zsolt, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa a Portfolio mai Biztosítás 2023 konferenciáján. Kifejtette, miért van szükség nagyobb penetrációra és nagyobb kockázatközösségre a biztosítási piacon és milyen változások lennének szükségesek az öngondoskodási piacon.
Február elején jelent meg a rendelet a lakásbiztosítási piac átalakításáról, amelytől a verseny élénkülését és a korszerűbb termékek megjelenését várja a kormány. Bár a változások csak április 30. után lépnek életbe, máris óriási hatásuk van a biztosítási szektorban – mondta Kovács Zsolt, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kormánybiztosa az InfoStartnak.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac korábbi intenzív versenyére emlékeztető jelenségekre számít a kormány az először 2024 márciusában lezajló lakásbiztosítási kampányban. A sarokkövek már nem fognak változni, így a 20%-os jutalékkorlátot is bevezetik, de a beérkező észrevételeket figyelembe vevő finomhangolások még várhatók a február elején megjelent szabályozásban - derült ki egy mai sajtóbeszélgetésen.
Ahogy arról tegnap már beszámoltunk, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium vezetésével megkezdődött egy olyan szabálymódosítási csomag kidolgozása, amely élénkíti a versenyt a lakásbiztosítások piacán. A minisztérium mostani közleménye pár részletet is elárul az elképzelésekről. A témáról részletesen is szó lesz a Portfolio Biztosítás 2023 konferenciáján az illetékes miniszteri biztos és a jegybank szakértőjének a részvételével, érdemes lesz eljönni.
Ahogy 2022 végére már egyértelműen kiderülhetett mindenki számára, a kormány "kezelésbe vette" a bankok után a biztosítási szektort is. Az egyes biztosítástípusok szabályozása is változni fog, ennek első felvonásaként most megjelentek a lakásbiztosítási verseny fokozására vonatkozó elképzelések, szám szerint négy. A témáról részletesen is szó lesz a Portfolio Biztosítás 2023 konferenciáján az illetékes miniszteri biztos és a jegybank szakértőjének a részvételével, érdemes lesz eljönni.
Erősebb verseny, jobban érvényesülő ügyfélérdek, 50 százalék feletti hazai tulajdon, a rossz sémák lebontása és dinamikus növekedés: a bankszektor után a biztosítási szektor működését is ilyen protekcionistának nevezett elvek alapján rázná fel a kormány. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Kovács Zsolt miniszteri biztos élénk szabályozói figyelmet ígér az ágazatnak, és leginkább az öngondoskodás, a lakás-, agrár- és egészségbiztosítások területén tervez beavatkozást, emellett egy "komolyabb" biztosító többségi tulajdonának a megvásárlása már "csőben" is van. A részletekről interjúnkban Kovács Zsoltot kérdeztük.
Bár Kovács Zsolt személyében az Aegonhoz, Mészáros Attila személyében pedig az Unionhoz új igazgatósági tagokat delegált a magyar állam e két biztosító friss, 45%-os tulajdonosaként, a biztosításszakmai tevékenységbe és az operatív működésbe nem szól bele az új tulajdonos – derült ki egy pénteki sajtóebéden.
Gyors és egyszerű finanszírozási megoldást kínál a lízing, amely sokféle eszköz esetében is rugalmasan igénybe vehető a cégek számára. Az aktuális lehetőségekről a Raiffeisen Lízing két vezetőjével, Kovács Zsolt vezérigazgatóval és Tomkó László értékesítési vezetővel beszélgettünk.
Még idén ősszel elindul egy 50 milliárdos, részben EU-pénzből finanszírozott állami kockázati tőkealap, amelyet jövő tavasszal egy 100 milliárdos másik program követ, benne legalább 30 milliárd forintnyi piaci alapú hozzájárulással - írja mai számában a Figyelő. A lap megszólaltatta a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettesét is, aki azt mondta, hogy az 50 milliárdos alap a kisebb, kockázatosabb cégekbe (kezdeti szakasz) teszi majd a pénzt, míg a 100 milliárdos nagyobb keretből pályázat útján várhatóan 6-8 piaci kockázati tőkealap kezelő állhat majd fel.
Nagy Márton szerint logisztikai, vasúti és töltőhálózat-fejlesztések jönnek.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Hat hónappal meghosszabbították az ideiglenes intézkedéseket.
A gyár bővítése elé is akadályt gördíthet a döntés.
Joshua Dean is hirtelen halt meg.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
